Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Hirdetés

Pénzügyi intézmények jogsértéseivel szemben

A pénzügyi intézmények által elkövetett jog- és törvénysértések, precedens határozatokkal, állásfoglalásokkal. Jogosulti kötelezettségszegések, jogalap nélküli szerződés felmondások. Peres ügyek, nyílt levelek, média megjelenések, beadványok. Lobbi a pénzintézekre vonatkozó törvények szigorításáért.

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

2011.07.04. 10:30 megmondja

A rehabilitációs járadék jogállásáról és végrehajtásának jogalapjáról

Tisztelt Dr. Réthelyi Miklós Nemzeti Erőforrás Miniszter Úr!

 

Alulírott a szakmai állásfoglalását kérném elsősorban a rehabilitációs járadék törvényben meghatározott jogállásával, valamint annak végrehajthatóságával kapcsolatban, másodsorban pedig az Országos Nyugdíjbiztosító- és Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jogértelmezési- és eljárásjogi gyakorlatával kapcsolatban.

A problémakör, melyet alant sorolni fogok, hatályos és meglévő jogszabályi rendelkezésekkel is alátámasztva, többszázezer ember érint Magyarországon, annak ellenére, hogy egyetlen ügyből vezetem le. Azokat az embereket érinti, akiket a rokkantsági nyugdíj ellátási rendszeréből átirányítanak a rehabilitációs járadék ellátási rendszerébe. (A hivatkozott ügy az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a következő iktatószámokon került nyilvántartásba vételre: Iktatószám: .../2011., Központi iktatószám: KP-.../2011.)

Mivel több százezer embert érint a probléma, abban az esetben, ha megállapítható jogsértés, és jogszabályi hiányosság, az az állami költségvetést is hátrányosan érinti, tekintve, hogy az adott témakört a Tbny. rendelkezései alapozzák, az pedig előírja a következőket. 80. § (1) Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósították, vagy alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, akkor a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni. (3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértésért a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, a foglalkoztatót vagy egyéb szervet is felelősség terhel, a késedelmi kamatot közrehatásuk arányában kötelesek megfizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, a késedelmikamat-fizetési kötelezettség egyenlő arányban áll fenn. (5) A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. (6) Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.”

Az állásfoglalást azért kérem Öntől, mert a 212/2010. (VII.1.) Kormányrendelet a következőket írja elő: 41.§. A nemzeti erőforrás miniszter a Kormány b.) egészségbiztosításért, l.) a szociál- és nyugdíjpolitikáért, m.) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős tagja. 48.§. (1.): A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége körében előkészíti különösen b.) az ellátások igénybevételére, d.) az ellátásokat végző szolgáltatókra és azok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, továbbá e tárgykörökben miniszteri rendeletet ad ki. (5.): A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége körében társfelelősként közreműködik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultjairól szóló jogszabályok előkészítésében. 65.§.: A miniszter a.) a szociál- és nyugdíjpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen ac.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal és szociális szolgáltatásokkal, ad.) a nemzetgazdasági miniszterrel együttesen a társadalombiztosítási nyugellátásokkal, c.) a a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében előkészíti különösen ca.) fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek és helyzetével, foglalkoztatásával összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény, vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. 66.§. (1.): A miniszter b.) irányítja ba.) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, bb.) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt, bc.) a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet. (3.): A miniszter működteti a.) az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot. 67.§.: A miniszter a szociál- és nyugdíjpolitikáért való felelőssége körében b.) meghatározza a szociális ellátással, a családok jólétének növelésével, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel, a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredő feladatokat. c.) kidolgozza a családi támogatások és a családpolitikai eszközök rendszerét, f.) részt vesz a szociális igazgatás rendszerének korszerűsítésében, működési feltételeinek modernizációjában, i.) ellátja a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerének irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokat. 71.§. (1.): A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében a.) programokat dolgoz ki a fogyatékos és megváltozott munkaképességűek … támogatására. (3.): A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében b.) meghatározza a társadalmi kirekesztődés mérsékléséhez és megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, c.) meghatározza a hátrányos helyzetű emberek támogatásának programjait, d.) meghatározza az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elősegítő támogatásokat.

A fentiek értelmében tehát kijelenthető, hogy az Ön felelősségi köre az általam alant soron következő, felteendő kérdésekre igen komplex, és egyszemélyi felelősséget sugall.  

 

1.rész: A rehabilitációs járadék törvényi szabályozásainak hiányosságairól és visszásságairól

 

1.1.A rehabilitációs járadék, mint saját jogú nyugellátás, valamint ennek összegéből levonásra kerülő nyugdíjjárulék jogalapjának vitatása

A rehabilitációs járadék törvényi jogállásának hátterét az 1997. évi LXXXI. törvény (Tbny.), és a 2007. évi LXXXIV. törvény (Rehabtny.) szabályozza.

Az 1997. évi LXXXI. törvény 6.§. (1.) bekezdése kijelenti: „A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások: d.) a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.” (4.) bekezdés: „A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.”

-          Tehát e jogszabály kijelenti, és leszögezi, hogy a rehabilitációs járadék saját jogú nyugellátásnak minősül. Kérdés: Hogyan és mi módon lehetséges az, hogy a saját jogú nyugellátásból, mint ellátási formából nyugdíjjárulékot vonnak? (Az elvont nyugdíjjárulék mértéke: 9,5%.) Nyugellátásból milyen jogcímen vonható nyugdíjjárulék, ha az öregségi nyugdíjból, a rokkantsági nyugdíjból sem kerül levonásra ez a járulékfajta? Mely jogszabály alapozza meg annak lehetőségét, hogy az összes nyugellátási forma közül egyedül a saját jogú nyugellátásként aposztrofált rehabilitációs járadékból szükséges a nyugdíjjárulék levonása és megfizetése, a többi nyugellátási formából viszont nem?

 

-          A fenti kérdés még egy kérdést fölvet: konkrétan milyen ellátási formának minősül a rehabilitációs járadék, ha nyugdíjnak nem minősíthető, annak okán, hogy nyugdíjjárulék kerül levonásra a nyugellátás összegéből?

 

A 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.) rendelkezései hivatkoznak a Tbny. rendelkezéseire, tehát kijelenthető, hogy a Rehabilitációs járadékról szóló törvény a Tbny. alapján került megalkotásra. A rehabilitációs járadékról szóló törvény részletezi, hogy a rehabilitációs járadék igényjogosultságának egyik alapja, hogy a jogosult a Tbny.-ben előírt szolgálati időt megszerezze (3.§. (2.) bekezdés).

-          Kérdés: Nevezett törvény a rehabilitációs járadék igényjogosultságának feléledését a rokkantsági nyugdíj igényjogosultságának megszűntéhez köti. Azaz: a járadékra való jogosultság feltétele a nyugellátásra való jogosultság megszűnése. Tehát nem értelmezhető közérthető nyelven az, hogy a járadék a rehabilitációs járadék esetében hogyan minősülhet mégis nyugellátásnak akkor, amikor a nyugellátási forma megszűnése a járadék jogosultság előfeltétele?

 

-          Kérdés: Ha a fenti rendelkezés előírja, hogy a szolgálati idő számításakor beszámítandó a rokkantsági nyugdíjban eltöltött idő, hogyan lehetséges az, hogy a rehabilitációs járadék összegének kiszámításakor a megszerzett szolgálati idő alatti szerzett jövedelembe nem számít bele a rokkantsági nyugdíjban eltöltött idő alatt szerzett jövedelem? Ez azt jelenti, hogy jövedelem szempontjából a rokkantsági nyugdíjban eltöltött idő semmis. Itt évekről – többszörös rokkantnyugdíjas esetén évtizedekről - van szó. (Adott ügyben az ügyfél rehabilitációs járadékát úgy állapították meg, hogy az ügyfél elismert szolgálati ideje: 15 év 68 nap. Az ellátás összegének megállapításához figyelembe vehető szolgálati időként ennek ellenére 10 év 39 napot állapítottak meg.) Annak ellenére nem számítható bele, hogy a Tny. 12.§. (1.) bekezdése kimondja: a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől ÉS a havi átlagkereset összegétől függ. Tehát a rendelkezés nem vagylagosan rendelkezik, a két feltétel nem választható, hanem együttesen alkalmazandó. Ennek köszönhetően a rehabilitációs járadék megállapításra kerülő összege a szolgálati idő rokkantsági nyugdíjban töltött idejével arányos eleve csökkentett.

 

-          Kérdés: ha a Rjtv. a rehabilitácis járadék összegének megállapításakor a Tny. által megállapított rokkantsági nyugdíj összegéből rendeli számítani, hogyan lehetséges az, hogy a rokkantsági nyugellátásban töltött idő szolgálati időként figyelembe vehető, viszont az ez idő alatt folyósított rokkantsági nyugdíj összege pedig nem számolható el, a Tny. előírásaival ellentétben? (4.§. (1.) bekezdés, Tny. 12.§. (1.) bek.).

 

-          A Tny. 13.§. (3.) bekezdése előírja: „A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.” Adott ügyben például a rehabilitációs járadék, mint saját jogú nyugellátás összegének megállapítását követő években az ügyfél rokkantsági nyugdíjjal, mint megélhetési/kereseti forrással rendelkezett, ám ezt az összeget nem vették figyelembe a rehabilitációs járadék összegének kiszámításánál. Tehát egyáltalán nem érthető a rehabilitációs járadék összege kiszámításának alapja abban az esetben, ha a törvény a számításhoz a megelőző naptári évben szerzett jövedelmet rendeli alapul. Kérdés: Ebben az esetben milyen módon határozzák meg a rehabilitációs járadék összegét, ha az előző évi keresetet nem veszik figyelembe?

 

-          A Tny. nem rendelkezik a nyugellátásokból levonandó járulékok összegéről és mértékéről. ( Egyedül a 13.§. rendelkezik a járulékokról, kizárólag csak a nyugellátás összege meghatározásának viszonylatában, a havi munkabér-átlagkeresetből levonandó összegek meghatározásánál.) Ez azt jelenti, hogy ha a rehabilitációs járadék összegének meghatározását a Rjtv. a Tny. alapján rendeli számítani, akkor magából a rehabilitációs járadék összegéből, mint saját jogú nyugellátás összegéből, – törvényi rendelkezés hiányában – nyugdíjjárulék nem vonható el. Kérdés: ha nincs jogszabályi alapja a járulékok levonásának a rehabilitációs járadékból, ki a felelős azért, hogy a nyugdíjjárulék mégis levonásra kerül a rehabilitációs járadékként aposztrofált nyugellátási formából?

 

-          Kérdés: Ha viszont jogszerű a nyugdíjjárulék elvonása a rehabilitációs járadék összegéből, akkor a rehabilitációs járadék nem minősülhet saját jogú nyugellátásnak. Ebben az esetben milyen társadalombiztosítási ellátási formának minősül a rehabilitációs járadék?

 

-          Az 1993. évi III. törvény határozza meg a szociális ellátási formákat. Járadékként az Időkorúak járadéka (13/B.§.) került meghatározásra, ám ebből a járadék-formából sem nevesíti levonni a nyugdíjjárulék összegét. A törvény a hátrányos munkaerő-piaci aktív korú személyek és családjuk ellátási formájának nevezi az Aktív korúak ellátási rendszerét (33.§.). A rendelkezés alapján jogosultságot az szerez, aki legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, aki fogyatékossági támogatásban részesül, azaz az ellátásra való jogosultság feltételrendszere nagyon hasonló a rehabilitációs járadékra jogosultság feltételrendszeréhez. Az is azonos feltétel, hogy ezen ellátás folyósításaként a Munkaügyi Központtal való együttműködést rendeli, csakúgy, mint a rehabilitációs járadéknál. Viszont a rehabilitációs járadék, mint jogosultsági feltétel, nem szerepel ezen támogatási formában, annak ellenére, hogy kifejezett feltétel: az öregségi nyugdíjminimum alatti családi jövedelemszint. A rehabilitációs járadékban részesülő emberek bizonyíthatóan nyugdíjminimum alatt élnek, tekintve a rehabilitációs járadék összege megállapításának törvényi feltételeit, miszerint a rehabilitációs járadék számításának módja: a rokkantsági nyugdíj 120%-a. A rokkantsági nyugdíj viszont az öregségi nyugdíj meghatározott százaléka. Ennek értelmében soha nem érheti el a rehabilitációs járadék az öregségi nyugdíj összegét. Ám kétféle támogatás nem jár nekik, attól függetlenül, hogy az Aktív korúak ellátási rendszerében részt vevő, egészséges emberekkel szemben, nekik havi (sok esetben létfenntartónak minősített) gyógyszerköltségük is van. Kijelenthető tehát, hogy a rehabilitációs járadék összege, annak kiszámítási módjának köszönhetően nem elegendő a havi gyógyszerköltség fedezetére sem, a megélhetést nem is említve. Ám, ha az ügyfél rehabilitációs járadékban részesül, akkor már egyéb ellátási-, illetve támogatási formát nem vehet igénybe. Ez a törvény sem rendelkezik arról, hogy a járadékként folyósított összegekből nyugdíjjárulék levonásra kerülhet. Kérdés: E törvény értelmében a rehabilitációs járadék nem minősül Aktív korúak ellátásának sem, annak ellenére, hogy azonos a folyósítás feltételrendszere. Melyik ellátási formába lehet tehát sorolni a rehabilitációs járadékot?

Az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény 31.§. (10.) bekezdése említi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a járulék-fizetési kötelezettség összefüggését: „A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék, illetőleg a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.”

Egyéb esetben a törvény csak a munkabérből, illetve társadalombiztosítási ellátásokból rendeli megfizetni a járulékokat.

-          Kérdés: a vonatkozó törvényi rendelkezéseket értelmezve láthatjuk, hogy a rehabilitációs járadék saját jogú nyugellátásnak minősül, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköréhez tartozik. Az adózás rendjéről szóló törvény azonban arról rendelkezik, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a nyugdíj és a rehabilitációs járadék tekintetében nincs adó- és járulék-bevallási kötelezettsége. Tehát ennek értelmében hogyan vonható le a rehabilitációs járadékból egy olyan járulékfajta (nevezetesen nyugdíjjárulék), melyet az adóbevallásban szerepeltetni nem kell?

 

Kijelenthető, hogy sem a Rjtv., sem a Tbny. nem rendelkezik arról, hogy a rehabilitációs járadék összegéből, mint saját jogú nyugellátás összegéből nyugdíjjárulék levonható volna.

1.2. A rehabilitációs járadék és az Országos Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által folyósított egyéb járadékok jogszabályi összefüggései és azonossága

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 35015-019. sz. hivatalos tájékoztatója alapján az egészségkárosodott személyek részére általuk megállapítható ellátások: az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.

-          Kérdés: Ha a rehabilitációs járadékot, mint ellátási formát szintén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság állapítja meg, és a megállapítás feltétele az egészségkárosodott állapot fennállása, hogyan lehetséges az, hogy a felsorolásban nem szerepel ez az ellátási forma?

A tájékoztató alapján az átmeneti járadékra jogosultság feltétele legalább 40%-os mértékű egészségkárosodás fennállása, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Az Rjtv. 3.§.-a a rehabilitációs járadékra való jogosultság feltételét a következőképpen állapítja meg: 50-79%-os egészségkárosodás, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Tehát a két törvényi feltétel a % mértékétől eltekintve tökéletesen megegyezik. Ennek ellenére az átmeneti járadék járadéknak, a rehabilitációs járadék pedig nyugellátásnak minősül.

További feltétele az átmeneti járadék folyósításának: 5 éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, saját jogú nyugellátásra nem jogosult, nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresőtevékenységet nem folytat. Az Rjtv. szerint a rehabilitációs járadékra való jogosultság további feltétele: kereső tevékenységet nem folytat, a szükséges szolgálati időt megszerezte, keresete legalább 30%-kal kevesebb az egészségkárosodást megelőző kereste átlagánál, és rehabilitálható. Tehát a további feltételrendszer is azonos, az 5 év és a rehabilitálhatóság kivételével. Az átmeneti járadék mégis járadéknak, míg a rehabilitációs járadék nyugellátásnak minősül, holott az átmeneti járadék egyik feltétele az, hogy a jogosult 5 éven belül elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt. Tehát ennek értelmében az átmeneti járadéknak kellene ún. előnyugdíjnak minősülnie, nem pedig a rehabilitációs járadéknak kellene saját jogú nyugellátásként minősülnie.

E két ellátásfajta összegében azonban jelentős különbségek tapasztalhatóak. Az átmeneti járadék összege ugyanis az öregségi nyugdíj összegének a 75%-a, míg a rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíj (mely az öregségi nyugdíj töredéke) 120%-a.

A rendszeres szociális járadékra való jogosultság feltételrendszeréből az átmeneti járadékra való jogosultság feltételrendszeréből csupán az 5 év hiányzik, egyébként tökéletesen megegyezik a két járadékfajta jogosultságának feltételrendszere, ide értve a rehabilitációs járadékra való jogosultság feltételrendszerét is. A rendszeres szociális járadék mégis járadéknak, míg a rehabilitációs járadék nyugellátásnak minősül.

Mindhárom járadékfajta folyósításának feltétele, hogy a jogosult kapcsolatba lépjen, és kapcsolatot tartson a Munkaügyi Kirendeltséggel. Ennek ellenére az átmeneti- és a szociális járadék járadéknak, míg a rehabilitációs járadék nyugellátásnak minősül.

A Tájékoztató az átmeneti- és a rendszeres szociális járadékot összefoglaló néven egészségkárosodottak járadékának nevezi, a rehabilitációs járadékot pedig nem érinti ez a kategorizálás. Kérdés: Mi ennek az oka, ha a jogosultság és a folyósítás feltételrendszere ugyanaz, csakúgy, mint a folyósító szerv is?

 

1.3.A rehabilitációs járadék végrehajtásának jogszabályi lehetősége és módja, az egészségkárosodottak ellátásának fényében

Az 1.2. pontban részletezett azonosságok alapján szeretném összevetni a Vht. rendelkezéseivel a rehabilitációs járadékra vonatkozó végrehajtásra irányuló rendelkezéseket.

Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 74.§. szerint: „Mentes a végrehajtás alól d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, e) a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyt erre tekintettel megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), n) a fogyatékossági támogatás.”

 

-          Tehát a Vht. 74.§. e.) pontja alapján mentes a végrehajtás alól a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodott személyt erre tekintettel megillető juttatás. Kérdés: Bár a törvény nem nevesíti a felsorolásban a rehabilitációs járadékot, viszont a Rjtv. szerint a rehabilitációs járadék megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodott személyt az állapotára tekintettel megillető juttatásnak minősül. Viszont e §.-ban nem kerül megállapításra konkrétan az, hogy az „ellátás” megfogalmazás alatt járadékot, nyugellátást, vagy segélyt kell értelmezni. Az 1.2. pontban pedig kifejtettem, hogy az összefoglaló néven egészségkárosodottak járadékának minősülő ellátások jogosultsági- és folyósítási feltételrendszere azonos, azaz a rehabilitációs járadék úgy a törvényi szabályozások értelmében, mint a Tájékoztató anyaga alapján egészségkárosodottak járadékának minősül. Viszont végrehajtási szempontból ennek ellenére mégis, mint saját jogú nyugellátást hajtják végre, hivatkozva a Tbny. vonatkozó rendelkezéseire. Mi ennek az oka?

 

-          Biztos Ön abban, hogy a rehabilitációs járadék meghatározásának igen, a többi, egészségkárosodásra tekintettel járó juttatási formának pedig nem a Tbny.-ben kell szerepelnie?

 

-          Az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kialakult gyakorlata alapján a rehabilitációs járadékot végrehajtják. Ez azt jelenti, hogy az ONYF megállapítása alapján a rehabilitációs járadék nem minősül megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyeket egészségi állapotukra tekintettel megillető juttatásnak. Kérdés: Mely törvényi rendelkezés hatalmazza föl őket arra, hogy ezt eldönthessék, illetve minősíthessék, saját hatáskörben, saját jogértelmezéssel?

 

-          További kérdésem: ha a rehabilitációs járadék nem minősül megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyeket egészségi állapotukra tekintettel járó juttatásnak, hogyan fogalmaznák meg azt, milyen juttatásnak minősül ez az ellátás?

 

-          Ha nem minősül a fent megfogalmazott juttatásnak, miért szerepel a feltételrendszerben a Munkaügyi Kirendeltséggel való kapcsolattartás előírása?

 

-          Ha nem minősül a rehabilitációs járadékos megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személynek, akkor minek minősül?

 

-          A Vht. gyönyörűen sorolja az összes egészségkárosodás alapján járó ellátásformát, kivéve a rehabilitációs járadékot. Nevesíti: a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, az egészségkárosodási járadékot, és a fogyatékossági támogatást. A Ptk. azt írja elő, hogy a vonatkozó jogszabályokat köznapi értelemben kell értelmezni. Ami azt jelenti, hogy a rehabilitációs járadék végrehajtás alóli mentességét is ehhez a §-hoz kell sorolni, hiszen minden egyes törvényben meghatározott feltétele megegyezik a többi egészségkárosodás okán és jogán járó ellátási formával. Kérdés: Ki a felelős azért, hogy az ONYF nem a köznapi értelmezést használja saját jogértelmezési gyakorlata során?

 

 

2.rész: Az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság eljárási rendje, és az ebben tapasztalható jogsértések

 

2.1.Az ügyfél kapcsolattartáshoz való joga

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nyugdíjügyek Szabályozási és Módszertani Osztályának fent nevezett ügyszámon hozott állásfoglalása az ügyféllel való kapcsolattartással összefüggésben a következő:  „Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az elektronikus ügyintézést, ideértve a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtását is - az ügyfelek kizárólag előzetes regisztráció után kezdeményezhetik, amely ügyfélkapu létesítését jelenti. Az ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkezők által elküldött elektronikus levélhez, így az e-mailhez, valamint annak csatolmányaihoz nem fűződik joghatás, az fellebbezésnek nem tekinthető. Nem kezdeményezhető tehát eljárás e-mail formájában, mivel ez az elektronikus forma – az ügyfélkapus azonosítás nélkül elküldött elektronikus levél – nem minősül írásbeli elektronikus ügyintézésnek, az kizárólag általános tájékoztatás kérésére és -nyújtására szolgál.”

Vitatott ügyben az első fellebbezés 2011. februári telefonbeszélgetés után 2011. március 16.-án adta az ügyfél postára, mégpedig tértivevényes, ajánlott küldeményként, melynek ragszáma: RL ... volt. Ezt a fellebbezést az ONYF átvette 2011. március 18.-án, a küldemény átvevője .... volt. Erről az ONYF nem vesz tudomást, a küldeményt nem tartják nyilván, nem minősítik fellebbezésnek.

Ehhez kapcsolódik a 2004. évi CXL törvény, ONYF-re vonatkozó, 8.§.(2.) bekezdésének rendelkezése, mely szerint: „Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél a kérelmére induló eljárás során és az eljárás egyéb résztvevője egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás általa addig alkalmazott módját.” – Az első fellebbezést az ügyfél postán, ajánlott, tértivevényes küldeményként küldte meg az Igazgatósághoz. Majd azonnal kérte, hogy e-mailen folytathassák a levelezést, mivel a levelenkénti 500 forintos postaköltséget megfizetni nem áll módjában. Folyamatosan megtagadják ezt a kérést, figyelmen kívül hagyva nem is egy alkalommal, az ügyfél által jelzett anyagi helyzetét.

Ugyanezen törvény 7. §: „A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.” Továbbá: 28/B. § (1) Írásbeli a kapcsolattartás, ha b) a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. (2) Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal. (5) A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli.” – Ami azt jelenti, hogy bár előírható az ügyfélkapus regisztráció, de elfogadható a más jellegű, elektronikus ügyintézési forma is, főleg, ha az ügyfél költség megtakarítás okán kéri azt.

E-mailen az ügyfél panaszt nyújtott be az ONYF Jogi Főosztályának vezetőjéhez, aki helyt adott az ügyfélkapus regisztráció nélküli panasznak, hiszen jelöltek személyt az ügyfélpanasz felülvizsgálatának lebonyolítására. Mikor a Jogi Főosztályuk főosztály vezetője helyt adott a „joghatás nélküli” ügyfél-e-mailnek, akkor már két fellebbezést nyújtott be az ügyfél, egyet postán, és egyet e-mailen. Kérem, tájékoztasson arról a vonatkozó, hatályos törvényről, illetve jogszabályról, mely az ONYF számára előírja azt: az elküldött e-mail, mint elektronikus ügyintézési forma, és az ügyfélkapus regisztrációs e-mail ügyintézési forma között kötelező jelleggel különbséget kell tenni, és kötelező jelleggel joghatás nélkülivé minősíti az ügyfél által elküldött ügyfélkapus regisztráció nélküli e-mail megkeresést, függetlenül attól, hogy annak tartalma fellebbezés, vagy panasz.

 

2.2.Az ONYF végrehajtási gyakorlata és a részletfizetés engedélyezésének hiánya

Az ONYF fenti ügyben tett állásfoglalása a végrehajtással kapcsolatban: „Tájékoztatjuk továbbá, hogy a rehabilitációs járadék a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint a nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátás, ezért a járadék összegéből történő levonások teljesítése során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a társadalombiztosítási nyugellátásából történő levonásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Ezen állításukat viszont nem támasztják alá olyan törvényi rendelkezéssel, illetve ennek hiányában Kormányrendelettel, vagy miniszteri rendelettel, mely ezt a jogértelmezést kötelezően előírná számukra. Feltételezem, nincs ilyen, vonatkozó rendelkezés.

Azt állítják, hogy a rehabilitációs járadék saját jogú nyugellátásnak minősül. Kérdésem: akkor miért kerülhet levonásra a járadék összegéből a nyugdíjbiztosítási járulék? Hiszen a saját jogú nyugellátás összegéből nem vonják azt. Tehát, ha a rehabilitációs járadék valóban nyugellátás, abban az esetben nem vonható belőle nyugdíjbiztosítási járulék. Ha viszont a törvény azt írja elő, hogy nyugdíjbiztosítási járulékot kell megfizetni egy ellátásfajtából, akkor az nem lehet nyugellátás, hanem szociális járadékos ellátási forma, mint azt a neve is mutatja, hiszen csak a szociális ellátásokból kötelező a járulék-fizetés. Kérem, tájékoztasson arról a jogszabályról, mely szerint ez nem így van.

A 2007. évi LXXXIV. törvény 4.§. (1), (3.) bekezdése határozottan elkülöníti a rehabilitációs járadék és a rokkantsági nyugdíj fogalmát: „Ha a rokkantsági nyugdíjas felülvizsgálatának eredményeképpen a rokkantsági nyugellátás megszüntetéséről szóló határozat…. és a rehabilitációs járadék megállapítására kerül sor, akkor a rehabilitációs járadék összege…” Tehát egyértelműen nem sorolja a törvény egy kategória alá a rehabilitációs járadékot és a rokkantsági nyugellátást. Viszont, ha a vonatkozó törvényi szabályozás határozott különbséget tesz a rehabilitációs járadék és a rokkantsági nyugellátás fogalma és tartalma között, nem értem, mely törvényi rendelkezés írja ezt felül, mely alapján e törvény hivatkozásai semmisnek tekinthetőek. Hiszen e törvény nem mondja ki azt: a rehabilitációs járadék, mint saját jogú nyugellátás FELVÁLTJA a rokkantsági nyugellátást, mint ellátási formát. Kifejezetten azt rendeli, hogy a nyugellátás megszűnik, nem pedig keletkezteti a nyugellátási formát.

Az 1997. évi LXXXI. törvény 79.§. (1.)-(2.) bekezdése kimondja: „ A rehabilitációs járadék összegéből a kifizető a nyugdíjjárulékot levonja.” – Ez is azt jelenti, hogy a rehabilitációs járadék nem minősülhet saját jogú nyugellátásnak, hiszen a nyugdíjjárulék levonásra kerül belőle. Saját jogú nyugellátásból hogyan lehetséges még pluszban nyugdíjjárulékot levonni? Tájékoztatna, kérem arról a törvényről, illetve jogszabályról, amely ezt előírja?

Fent nevezett ügyben az egyéb jellegű végrehajtáson kívül az ONYF saját hatáskörben rendelkezett az ügyfél visszafizetési kötelezettségéről is, mégpedig a következőképpen foglaltak állást: „A visszafizetési kötelezettségről rendelkező határozat utóbb lényegében „oka fogyottá” vált, mivel a Heves Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága 2011. március 1-jétől rehabilitációs járadékelőleget állapított meg az Ön részére. Ilyen esetben a jogalap nélkül kiutalt ellátás összegét be kell számítani az új, az érintettet jogszerűen megillető ellátás összegébe, ami a konkrét esetben azt jelentette, hogy a 2011. március 1-től március 31-ig terjedő időszakra megállapított rehabilitációs járadék összegét csökkenteni kellett a jogalap nélkül kiutalt rokkantsági nyugdíj összegével. Tájékoztatjuk, hogy beszámítás esetén a jogszabály fizetési kedvezmény engedélyezését nem teszi lehetővé.”

Hamis az állítás, hiszen, bár való igaz, hogy a H. M. Nyugdíjbiztosító Igazgatóság 2011. március 01.-től állapította meg a vonatkozó rehabilitációs járadék összegét, ezt viszont nem nevezett hónapban, azaz márciusban, hanem 2011. 04. 12.-én került állapította meg, mégpedig a .... ügyszámú Határozatával. Tehát az ONYF belső iratkezelésével kapcsolatban hatalmas problémák vannak jelen, annak hiányosságai folytán.

Azt állítják, hogy kötelezően csökkenteni kellett a járadék összegét, mégpedig egy összegben a visszafizetendő, az ONYF által tévesen kiutalt rokkantsági nyugdíj összegével. 2011. februárjában, mikor a visszafizetésre kötelező határozatukat az ügyfél megkapta, azonnal telefonált, akkor közölte vele az ügyfélszolgálat a következőket: a rehabilitációs járadék nem végrehajtható, és igenis, kérheti az ügyfél azt, hogy részletekben fizethesse vissza az ONYF által, tévesen kiutalt összeget.

Azon a napon, ugyanis, amikor az ügyfél telefonált ez ügyben, az ügyfél még nem kapta meg azt az összeget, melyet az ONYF még el sem utaltak akkor, tekintve, hogy az ügyfélszámlán nevezett összeg minden hónap 13. napján jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy 2011. februárban az ügyfél még nem kaphatta kézhez a 2011. március hónapra előirányzott nyugdíj összegét. Az ONYF mégis elküldte részére azt.

Ehhez szorosan kapcsolódik a következő tény: 2011. január 24.-én a H.M. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ... sz. Határozatával megállapította, hogy 2011. március 01.-ével megszűnik az ügyfél rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága. Ez viszont azt jelenti, hogy az ONYF-nek már 2011. januárjában tudomása volt arról, 2011. márciustól az ügyfélnek nem jár nyugellátás. Mégis kiutalták. Tévesen. Majd egy összegben el is vették tőle. Tévesen. Ezzel kapcsolatban nem néztek utána a 2011. február végi beszélgetésüknek, melyet az ONYF rögzített, és melyet hiába kért az ügyfél, az ONYF-től, már három alkalommal is, mégsem sikerült azt postázniuk, vagy egyéb módon eljuttatniuk az ügyfélhez, ellenben a márciusi beszélgetésük tartalmát mégis megkapta, pedig a kettőt mindig együtt, egyszerre kérte. Ez hogyan lehetséges?

Azt állítják, jogszabály beszámítás esetén nem teszi lehetővé a részletfizetést. Bár nem jelölte meg konkrétan a vonatkozó jogszabályt, melyre hivatkozik,folyt.köv.

Szólj hozzá!

Címkék: adósság fogyasztóvédelem visszaélés kilakoltatás törlesztés fellebbezés joggyakorlat kifogás felülvizsgálat végrehajtás jogsértés jogértelmezés rehabilitációs járadék onyf jogérvényesítés jogmegóvás


A bejegyzés trackback címe:

http://jogsertesek.blog.hu/api/trackback/id/tr933036959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.