A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2000. évi XCVIII. törvény (az 1995. XCVI. törvényhez hasonlóan) 1. számú mellékletének A. része, amely „A nem-életbiztosítási ág ágazatok szerinti besorolása” címet viseli, a 15. pontban tüntette fel a kezességet, éspedig közvetlen, továbbá közvetett kezesség formájában. A Bit. indoklása szerint, a biztosítási rendszer alapintézményei összhangban vannak az EU előírásaival. Tulajdonképpen ennek a harmonizációs törekvésnek megnyilvánulása a törvényben a kezesi biztosítás is, amely az EU irányelveiben több helyen is szerepel.
Általános definícióként rögzíthetjük, hogy a kezesi biztosítás egy olyan speciális tartalmú jogügylet, melynek keretében a biztosító kezesi biztosítási szerződést köt ügyfelével, ezt követően pedig a kezesi biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényben arra vállal kötelezettséget, hogy a kedvezményezett minden olyan pénzügyi veszteségét megtéríti, mely abból származik, hogy a biztosítóval szerződő fél a kedvezményezettel szemben nem teljesítette valamely szerződésen alapuló, vagy egyéb jogi kötelezettségét. A kedvezményezett részére a biztosíték tehát nyilvánvalóan nem az a biztosítási szerződés, amelyet a biztosító megköt az ügyfelével, hanem az a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum, amelyet a biztosító ennek a szerződésnek alapján állít ki. A kedvezményezett szempontjából tehát nem a biztosítási szerződésnek van jelentősége, hanem annak a kötelezettségvállalásnak, amely a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény formájában a kedvezményezett javára jön létre.
A biztosító kötelezettségét ugyanis a kedvezményezettel szemben a kötelezvény, illetve az abban foglalt jognyilatkozat testesíti meg. Éppen ezért, ahogy bankgarancia esetében sem a bank és ügyfele közötti szerződést, hanem csupán az ennek alapján megtett jognyilatkozatot, vagyis magát a bankgaranciát kell benyújtani adott esetben a vámhatóság, mint kedvezményezett részére, úgy a biztosító kötelezettségvállalása esetében sem volt indokolható, hogy a Vámtörvény a biztosítási szerződés alapján kiállított biztosítói kötelezvény helyett magának a biztosítási szerződésnek a benyújtását követelje meg a biztosító részéről. A szabályozás tehát tulajdonképpen nem vette figyelembe a kezesi biztosítás sajátos, kétfázisú jogügylet jellegét. A biztosítási jogviszonyra ui. egy jogilag voltaképpen önálló életet élő kezesi jogviszony épül. Az erről kiállított okirat (kötelezvény) az igazi biztosítéka annak, hogy a biztosítékot nyújtó, esetünkben a biztosító, kötelezvényben foglaltak szerint helyt fog állni.
A biztosítók tehát jogosultak kezesség és garancia vállalásra egyaránt, így természetesen az egyes ágazati törvények meghatározhatják, hogy biztosítékként a biztosító részéről milyen tartalmú kötelezvényt fogadnak el, olyat-e, amelyben a biztosító készfizető kezességet vállal, vagy csak olyat, amely garancia tartalmú, vagyis a bankgaranciával azonos kötelezettségvállalást foglal magában. Ennek a kérdésnek az eldöntése során a jogalkotó számára egyébként mérlegelési szempont kell , hogy legyen az is, hogy a kezesség a „biztosítéki piacról” értelemszerűen kedvezőbben beszerezhető, mint a garancia, ezáltal az érintett gazdálkodó szervezetek számára gazdaságosabb megoldást jelenthet, a jogügyletben érintett felek érdekei kiegyensúlyozottabban jelennek meg, a kedvezményezett részére pedig végső soron ugyanolyan biztonságos, hisz szerződésszegés esetén - tekintettel a kezességet vállaló személyre - egy indok nélküli lehívás alapján ugyan (bankgaranciáknál gyakran felmerülő probléma a jogtalan lehívás), de bizonyosan hozzájut a kötelezvényben megjelölt összeghez. Nem véletlen, hogy egyes országokban - szemben a „túlbiztosításra” törekvő hazai gyakorlattal - a garancia helyett a kezesség intézménye az elterjedtebb.
A biztosítók által kiállított kötelezvények tartalmuk szerint jellemzően tehát készfizető kezességvállalást tartalmazó dokumentumok, de amennyiben a szerződő felek így állapodnak meg, akkor a biztosító az absztrakt bankgaranciához teljesen hasonló feltétel nélküli, visszavonhatatlan, az alapjogviszony bármilyen előzetes vizsgálatát kizáró kötelezvény kiállítását is vállalhatja. Fontos hangsúlyozni, hogy a kezességvállalás jelenti a kezesi biztosítók fő tevékenységét, garancia vállalására jogosultak ugyan, de ezt igen ritkán teszik, standardizált, a KKV-k gazdálkodását leginkább elősegítő terméket pedig jellemzően nem dolgoznak ki olyan rendszerekre vonatkozóan, amelyek garancia vállalást követelik meg.
A kedvezményezett szempontjából a készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény is a bankgaranciával teljesen azonos biztonságot nyújtja - hiszen a kötelezvényt egy részvénytársaságként működő, a tevékenységre vonatkozóan felügyeleti engedéllyel rendelkező biztosító intézet bocsátja ki -, a biztosítóval szerződő fél számára azonban e konstrukció sok szempontból kedvezőbbnek minősíthető.
Az Európai Unió tagállamainak mindegyikében a biztosítók által vállalt kezesség - az eredetileg ezen célokra használt bankgarancia mellett egy, a gazdaság minden szereplője (így adott esetben az állam által is pl. vám, jövedék, közbeszerzés területe) teljesen elfogadott garanciális eszközként szerepel. Ez a körülmény ezekben az országokban megteremtette azt a lehetőséget, hogy a vállalatok ne csupán egy banknál rendelkezzenek hitelkerettel, hanem a kezesi biztosítójukkal is megállapodjanak egy keretösszegre vonatkozóan, amelynek terhére szükség esetén a garanciális kötelezettségeik megoldása céljából a biztosítót veszik igénybe. Ezzel a megoldással ezek a vállalatok egy kiegészítő „mozgásteret” nyernek és tulajdonképpen elsődlegesen védelmezik - a működő tőke igényeit figyelembe véve - a bankjuknál kiharcolt hitelkereteiket, amelyeket valóban a legszükségesebb célra tudnak használni, a garanciális kötelezettségeik biztosítására pedig - legalább részben - a kezesi biztosító segítségét veszik igénybe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.