Pénzügyi intézmények jogsértéseivel szemben

Ugyanazon a dolgon több zálogjog is alapítható, de az ilyen többszörös elzálogosítás csak jelzálog (hypotheca, puszta megegyezéssel létesített zálogjog) esetén lehetséges, mert a kézizálognál (pignus) a birtokátadás kizárja, hogy újabb zálogjogot lehessen létesíteni az adott tárgyon.

Különböző személyek zálogosítása: a dolgot különböző személyek zálogosították el (pl.: a civiljogi tulajdonos és az, aki elbirtoklófélben van), különböző személyek engedélyeznek zálogjogot a dolgon. A kielégítés szempontjából az actio Publiciana elvei érvényesülnek:aki erősebb jogelődtől szerzett, annak van elsőbbsége. Azonos jogú jogelődöktől való szerzés esetén a birtokló helyzete az erősebb. Azonos zálogadós többszöri zálogalapítása: azonos zálogadós alapít egyszerre vagy egymást követően több zálogjogot ugyanarra a dologra. Ha a zálogjogok egy aktussal keletkeztek, a több záloghitelező követelése arányában kap kielégítést. Ha a zálogjogok egy időben (azonos napon), de különböző ügylettel keletkeztek, a birtokló záloghitelező érvényesül előnyben. Ha több záloghitelező különböző időben (egymást követően) szerezte a zálogjogokat, akkor általában a qui prior est tempore, potior est iure elv érvényesül. Bizonyos esetek keletkezési időre tekintet nélkül minden zálogjogot megelőznek. Ezen eseteknél az előbbi elvek nem érvényesülnek, pl.: ha valaki egy már elzálogosított hajó vagy ház javítására nyújtott kölcsönt.

Több zálogjog esetén csak az első helyen lévő záloghitelező rendelkezhetett a zálogtárggyal, ő határozhatott az eladás ideje és módja felől. Az eladás megszünteti a többi zálogjogot, így a vevő a dolgon zálogtehertől mentes tulajdont szerez. A hátrább álló záloghitelezőknek annyi joguk maradt, hogy az őket megelőző hitelezők követeléseinek kielégítése után megkaphatták az eladási ár esetleg fennmaradó részét. A záloghitelezők felajánlhatják az előttük álló hitelezők követeléseinek teljes (pénzbeli) kielégítését. Ezt az előttük álló hitelező köteles elfogadni. Ha nem fogadná el, „bírói letétbe” helyezéssel érhető el a kívánt cél, s ezáltal a fizető hitelező megszerzi a kielégített hitelező helyét.  Ily módon a fizető hitelező kezébe kerül a zálogtárgy feletti rendelkezési jog, így ezen túl ő határozza meg, hogy mikor és hogyan kerüljön eladásra a dolog. Az összes követelés kielégítése után fennmaradó esetleges vételárfölösleget a hitelező ilyenkor is köteles kiadni a zálogadósnak.