Pénzügyi intézmények jogsértéseivel szemben

A cégek belső életében előforduló vagyon elleni bűncselekmények közül a sikkasztásnak van jelentősége, a hűtlen kezelés mellett. A sikkasztó a vele szembeni bizalmat lopja meg, amikor eltulajdonítja a rá bízott értéket. A sikkasztás elkövetésekor a tulajdont olyan irányból éri támadás, ahonnan az ember nem számít rá, így nincs is a védekezésre felkészülve. A cégvagyon különösen érintett ebből a szempontból, hiszen annak kezelésében általában igen sok ember vesz részt. A Btk. 317.§. (1.) bekezdésében határozza meg az elkövetési magatartást, vagyis azt a cselekményt, amely megvalósítja a bűncselekményt. Tehát az az ember sikkaszt, aki a rá bízott idegen dolgot eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Nem tartozik a sikkasztás elkövetési magatartásához az eltulajdonított dolog elvétele, elvitele, vagy elszállítása.

A jogtalan eltulajdonítás esetében nem elég az eltulajdonítási célzat, hanem szükséges az eltulajdonítás ténylegessége. Erre tekintettel a sikkasztás kétmozzanatú cselekmény. Az első mozzanat a jogosult kizárása tulajdonjogának gyakorlásából, a második mozzanat a jogosítottat megillető részjogosítványok tényleges gyakorlása. A dologgal való sajátkénti rendelkezés minden olyan magatartás, melynek során az elkövető az erre jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amely a tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlását jelenti.

A személyi vagyont károsító sikkasztás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.

A törvény a sikkasztás alapeseteként a legalább kisebb értékre elkövetett cselekményt bünteti. A törvény a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást csak minősített körülmények fennállása esetén bünteti, vagyis, ha azt bűnszövetségben, közveszély színhelyén, vagy üzletszerűen követik el. Ezek azonban csak vétségnek számítanak, és 2 évig terjedő szabadságvesztés mellett kiróhatnak még pénzbüntetést és közérdekű munkát is. Bűnszövetség akkor létesül, ha két, vagy több személy a bűncselekményeket szervezetten követi el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Az ennél nagyobb értékre elkövetett sikkasztás már bűntettnek számít. A büntetési tételek a sikkasztott érték növekedése szerint növekszik. 3 évig terjed a szabadságvesztés, ha nagyobb értékre, 1-5 év, ha jelentős értékre, 2-8 év, ha különösen nagy értékre, 5-10 év, ha különösen jelentős értékre követik el a cselekményt. A büntetési tétel az eggyel kisebb kategóriában megegyezik az utána következővel, ha valamelyik minősítő körülmény is fennáll. A Btk. alkalmazásában az érték csökkenése kisebb, ha meghaladja a 10 ezer forintot, de nem több 200 ezer forintnál. Nagyobb, ha meghaladja a 200 ezer forintot, de nem több 2 millió forintnál. Jelentős, ha meghaladja a 2 millió forintot, de nem több 50 millió forintnál. Különösen nagy, ha meghaladja az 50 millió forintot, d nem több 500 millió forintnál. Különösen jelentős, ha meghaladja az 500 millió forintot.

Ha az elkövető a szabálysértési értékre nézve folytatólagosan követi el a sikkasztást, és így az elkövetési érték a szabálysértési értéket meghaladja, amennyiben az elkövető rendszeres haszonszerzésre törekszik, a folytatólagos cselekmény folytán összesített érték szerinti üzletszerűen elkövetett sikkasztás megállapításának van helye. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben, többször követ el.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, és különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is, ha a sikkasztás elkövetője a cselekményt mielőtt azt felfedezték volna, a hatóságnak, vagy károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében. A lopástól aszerint tudjuk megkülönböztetni a sikkasztást, hogy az elkövetőre az idegen dolgot rábízzák, tehát jogszerűen kerül a dolog a sikkasztó birtokába. Amíg a lopás mind a tulajdont, mind a birtokot sérti, addig a sikkasztás csak a tulajdon ellen irányulhat. A sikkasztáshoz szükséges rábízásnak nem feltétele, hogy az elkövető a dolog birtokosává váljék, hanem elegendő a bármely jogcímen történő birtokba vétel is. A rábízás olyan jogi aktus, amely kötelmi jogviszonyt létesít a jogosított és a birtokba vevő között. A birtokba adás jogcíme közömbös, lehet használat, őrzés, kezelés, gazdálkodás, stb. Nem minősül rábízásnak a dolog pillanatnyi átadása, amikor a tulajdonos a közelben tartózkodik, és helyzete ténylegesen olyannak tekinthető, mint aki változatlanul birtokolja a dolgot. Az ilyen dolog eltulajdonítása lopásnak minősül, mint ahogyan az is, ha a személy a neki megtekintésre átadott dolgot, vagyontárgyat jogtalanul eltulajdonítja.

A bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonjog. A bűncselekmény elkövetési tárgya olyan idegen dolog, amely értékkel bír, és az elkövetőre bízzák. Abban az esetben, ha a dolog közös tulajdonban van, a sikkasztás e dologra nézve nem követhető el. Figyelemmel arra, hogy a közös tulajdont képező oszthatatlan vagyontárgyak a másik tulajdonostársra eső eszmei tulajdoni hányada semmiféleképpen nem tekinthető rábízott idegen dolognak. A Btk. szerint dolog a villamos és gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték, vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.

A Btk. szerint az elkövetői körbe tartozik a tettes és a társtettes (társtettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegédnek minősül az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A sikkasztás bűncselekményének tettese csak az lehet, akire az idegen dolgot rábízták. Bárki más csak a bűncselekmény részese lehet.

Ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni. A lényeges momentum, hogy az elkövető tisztában van azzal, hogy a dolog átvételével nem szerez tulajdonjogot, és hogy magatartásával a tulajdonos tulajdonosi jogait korlátozza, vagy éppen lehetetlenné teszi. A törvényi tényállás a haszonszerzési célzatot nem tartalmazza, így mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető a sikkasztás. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja (egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (eshetőleges szándék). Ezzel szemben gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy gondosságot elmulasztja. Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy, vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A halmazat tekintetében a sértettek számának van jelentősége. A sikkasztás rendbelisége a sértettek számához igazodik. Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a sikkasztással halmazatban meg kell állapítani az annak leplezése érdekében elkövetett magánokirat hamisítást.

Az elkövetőre bízott idegen pénznek a saját pénz közé keverése, majd abból saját célra történő kiadása nem valósít meg sikkasztást abban az esetben, ha az átadott pénznek megfelelő összeg rendelkezésére áll a megbízottnak, és azt a megbízó rendelkezésére bármikor vissza is tudja adni. Lehetséges azonban olyan megbízás, amely a pénz ilyen kezelését kizárja. A pénzt akkor nem helyettesíthető dolognak, hanem egyedileg meghatározott dolognak kell tekinteni, s vele kapcsolatban csak olyan rendelkezések tehetők, amelyeket a megbízó engedélyez.