Pénzügyi intézmények jogsértéseivel szemben

A kérdés vizsgálatánál az irányadó eljárási szabály a Pp. 123. § második mondatában foglalt rendelkezés, mely az önálló megállapítási kereset előterjesztését kettős feltételhez köti. A hosszabb ideje kialakult és általánosan elfogadott bírói gyakorlat szerint ezek az eljárásjogi feltételek a szerződés érvénytelensége iránti perekben előterjesztett kereseti kérelemre is vonatkoznak. Önálló érvénytelenség megállapítására irányuló kereset tehát akkor terjeszthető elő, ha a Pp. 123. § szerinti feltételek fennállnak, vagyis a felperes jogmegóvási szükséglete igazolt és a marasztalási kereset előterjesztése kizárt. Ezt az álláspontot fogadta el a civilisztikai kollégiumvezetők tanácskozása is (BH 2005/5. Fórum rovat Emlékeztető 4/a. pontja), és ez tükröződik a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában is.

A 6.Pf.20.520/2003/4. számú ítélet szerint (BH 2005/146.) a szerződés érvénytelenné nyilvánítása nem öncél, és az ilyen tartalmú megállapításhoz az a körülmény sem szolgálhat kellő alapul, hogy a felperes a szerződés teljesítésére irányuló igény érvényesítésétől tart. A 6.Pf.21.840/2003/3. számú ítélet kifejti, hogy a felperesnek az alperessel szembeni jogvédelmi szükséglete nem áll fenn, mert az alperes által előterjesztett teljesítés iránti keresettel szembeni védekezésként hivatkozhat az adásvételi szerződés létre nem jöttére vagy érvénytelenségére. A 6.Pf.20.376/2005/3. számú ítélet rámutat, az esetleges perrel való fenyegetettség nem teszi szükségessé a jog fenn nem állásának, illetve a szerződés semmisségének megállapítására irányuló kereset előterjesztését, mivel a semmisségre esetleges másik eljárásban védekezésként akadály nélkül lehet hivatkozni. Az 5.Pf.20.368/2009/6. számú ítélet úgyszintén a keresettel szemben felhozható védekezés miatt nem találta előterjeszthetőnek önálló megállapítási keresetként az igényt, az indokolása kiemeli továbbá, hogy a Pp. 123. §-ban meghatározott feltételeknek nemcsak a kereset megindításakor kell fennállni, hanem az eljárást befejező döntéskor is.

A határozatokból kitűnően az eljárásjogi feltételek közül a felperes jogmegóvási szükségletének hiánya a leggyakoribb elutasítási ok. Következetesen hivatkoznak a döntések arra, hogy valamely keresettel szemben felhozható védekezés önálló megállapítási keresetként nem érvényesíthető. Ezáltal a szerződést kötő felek egymás közötti viszonylatában gyakorlatilag kizárt az önálló, csak az érvénytelenség megállapítása iránti kereset megengedhetősége, mivel ez az igény keresettel szembeni védekezésként általában felhozható. A fentiekkel ellentétes álláspontot fejt ki a Legfelsőbb Bíróság Gfv.XI.30.448/2008/5. számú ítélete, mely szerint a szerződő felek egymás közötti viszonylatában a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset nem a Pp. 123. §-ában írt megállapítási kereset, hanem a szerződő fél e minőségéből eredő nyilvánvaló és természetes joga, ezért nem szükséges az eljárási törvényben írt megállapítási kereset feltételeinek vizsgálata akkor sem, ha a felperes nem kéri a jogkövetkezmények levonását. Ilyen vizsgálódásra csak a szerződő feleken kívüli harmadik személy vonatkozásában van szükség. Ez az álláspont a hatályos Pp. és Ptk. szabályaiból nehezen vezethető le, ugyanakkor elgondolkodtató módon előrevetíti és egyben megkísérli a bírói gyakorlatban is előrehozni az alkalmazását annak a lehetőségnek, amit az új Ptk. megoldásként tartalmaz. Az új Ptk. szerint – mintegy kivételként az eljárási szabály alól – a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól akkor is, ha ezzel egyidejűleg nem kéri a felek közötti jogviszony rendezését (anyagi jogi szabályon alapuló önálló megállapítási per lett).

A másik eljárásjogi feltétel teljesülése – miszerint a felperes teljesítést nem követelhet – minden olyan esetben kizárt, amikor az érvénytelen szerződés alapján teljesítés történt, ilyen esetben ugyanis marasztalás kérhető. Szükségtelen ezért az érvénytelenség iránti perekben külön kereseti kérelemként a szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérni, ha a jogkövetkezmény alkalmazása körében marasztalási igénye van a felperesnek (pl. eredeti állapot helyreállítása címén a szolgáltatás visszatérítése iránt), mivel a marasztalási kereset mellett megállapítási kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-a alapján nincs helye. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.108/2008/6. számú ítéletének indokolása kifejti, hogy a felperes keresete vételár és kamatai megfizetésére irányult, ennek csupán jogcímeként jelölte meg a szerződés megtévesztés miatti érvénytelenségét. A Pp. 123. §-ában írt feltételek hiányában, elsősorban azért, mert a felperes marasztalás iránt terjesztett elő keresetet, nem álltak fenn a megállapítási kereset feltételei, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a marasztalás mellett a szerződés érvénytelenségét is megállapította. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.525/2006/3. számú ítélete szerint (BDT 2007/6/92.) a törlési kereset lényegében marasztalási kereset, annak csupán jogcíme a bejegyzés alapjául szolgáló szerződések érvénytelensége. Ilyen esetben a jogmegóvást a bejegyzett tulajdonjog törlése szolgálja, a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei nem állnak fenn, ezért az ítélet rendelkező részében nincs helye az érvénytelenség megállapításának.

Hasonlóképpen a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf. tanácsa is több határozatában rámutatott, hogy nem az ítélet rendelkező részére, hanem annak indokolására tartozó kérdés a szerződés érvénytelenségének megállapítása, amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményei felől is dönt a bíróság. (5.Pf.21.106/2005/6. és 5.Pf.20.859/2007/3.)