Pénzügyi intézmények jogsértéseivel szemben

A teljesítési határidő megjelölhető naptári nappal, több hónapból, napból álló időszakkal vagy valamilyen eseményhez kötve is. A teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. A napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani. A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél, vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Ha a felek a határidőt meghosszabbítják, az új határidőt kétség esetén az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást – biztosíték hiányában – megtagadhatja, ha a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart; a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van; a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn. A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el. Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a szolgáltatás megtagadására jogosult, egyebekben a felelős őrzés szabályai irányadók.

Az ellenszolgáltatás – kivéve, ha a felek külön fizetési határidőben állapodtak meg – a szolgáltatás teljesítésekor (átadáskor) válik esedékessé. Számlázási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítéskor való esedékessé válását nem érinti, jogosulti késedelemként azonban a kötelezett – késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előidéző – egyidejű fizetési késedelmét kizárja.

Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. Objektív szerződésszegés az a körülmény, állapot, amely szerződésbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működtek közre ennek előidézésében. Szankciói: a teljesítés kikényszerítésére, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítására vagy a jogviszony megszüntetésére irányulnak. Szubjektív a szerződésszegés, ha az valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza. Leggyakoribb formájuk a kártérítés, de megjelenhet veszélyviselési többlet formájában is, azaz a szerződésszegő fél felel minden olyan kárért, ami egyébként nem következett volna be. A szerződésszegések fajtái (a felsorolás nem kimerítő, csupán a legfontosabb eseteket tartalmazza): kötelezett késedelme, jogosult késedelme, hibás teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a teljesítés megtagadása. A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.  A szerződésszegésért való felelősséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése, vagy egyéb előny kiegyenlíti. Ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta.

Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében. Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak.

A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének – ha a jogszabály kivételt nem tesz – nincs helye. A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik. A jogosult az igény érvényesítésétől – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződést szerzett arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen. Ha a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, és a jogosult e kötelezettségének indokolatlanul nem tesz eleget, a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a kifizetéseket a költségvetésből teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesítheti. (A pénzintézet a Ptk. 318. §-nak (3) bekezdésében meghatározott jogait bármelyik szerződő féllel szemben érvényesítheti. Ha a jogosult a Ptk. 318. §-nak (2) bekezdése szerint fennálló igényérvényesítési kötelezettségét elmulasztja, a pénzintézetnek a Ptk. 318. §-nak (3) bekezdésén alapuló joga érvényesítési határidejével kapcsolatban a Ptk. 326. §-nak (2) bekezdését kell alkalmazni. Ha a jogosult által indított per szünetelés folytán megszűnik, vagy a keresettől való elállás miatt, illetőleg közös kérelemre a bíróság azt megszünteti, a pénzintézet a Ptk. 318. §-nak (3) bekezdése értelmében a szerződésszegésen alapuló igényt az állam javára érvényesítheti.)

A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt. Más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A szerződés teljesítésére irányuló perben a bírói gyakorlat felszólítással egyenértékűnek tekinti a keresetlevél (illetve fizetési meghagyás) kézbesítését is. Ennek megfelelően a fél akkor esik csak késedelembe, amikor e peres (vagy nem peres) eljárást is megindító iratot átvette és nem teljesített. Nem következik be késedelem, ha a felek a lejárat előtt határidő-hosszabbításban állapodnak meg, és az új határidő még nem járt le, ha a jogosult késedelemben van. Megszűnik a késdelem, ha a kötelezett szerződésszerűen teljesít, vagy a szerződésszerű teljesítést felajánlja, és ezzel az elfogadási kézséget nem mutató jogosultat késedelembe ejti, lejárat után teljesítésre halasztást kap a jogosulttól, a kötelezett a teljesítést utólag végleg megtagadja.

A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Pénztartozás után kamat jár. Az érdekmúlás akkor következik be, ha a szerződés megkötésével elérni kívánt cél a kötelezett késedelme miatt már nem valósítható meg. Érdekmúlásra a fél nemcsak a dolog vagy az egyéb szolgáltatás késedelme, de az azért járó fizetség (az ellenszolgáltatás) teljesítési határidejének elmulasztása esetében is hivatkozhat.  Olyankor azonban, amikor a fél a saját szolgáltatását már teljesítette, érdekmúlás általában nem áll fenn. Ilyenkor inkább a kamatfizetés tekinthető megfelelő késedelmi szankciónak. Azt, hogy az elállás érdekmúlásban megmutatkozó törvényi feltétele fennáll a jogosultnak kell bizonyítania. Az érdekmúlás megállapításához szükséges feltételek meglétét a szerződés sajátosságait figyelembe véve, objektív ismérvek alapján lehet csak vizsgálni. Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban –és nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el.

A késedelem akkor vezethet csak elálláshoz a jogosult bizonyítja, hogy a szolgáltatás többé nem áll érdekében (érdekmúlás); ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban – és nem máskor – kellett volna teljesíteni; ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el. Az objektív késedelem harmadik jogkövetkezménye az, hogy a pénztartozás után kamat jár, mégpedig akkor is, ha a tartozás eredetileg kamatmentes volt.

Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani. Fizetésnek minősül minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi. A pénztartozást akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a pénz eljut a jogosulthoz. A teljesítés megvalósulhat azzal, hogy a pénztartozás kötelezettje a pénzt közvetlenül átadja a jogosultnak, de a pénztartozás teljesítésének minősül a bankszámlák közötti elszámolás is. A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása – jogszabály engedélye hiányában – semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan. Pénztartozások teljesítéséhez kamat kapcsolódhat, magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolataiban csak külön kikötés esetén, egyéb szerződéses kapcsolatokban főszabályként.

A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti. Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot köteles megfizetni.  A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát. A késedelmi kamat a hitelezőt a Ptk. 301. §-a szerint akkor is megilleti, ha a bíróság határozata az adóst annak fizetésére kifejezetten nem kötelezi. A bíróság határozatában meghatározott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot tehát – a hitelező kérelmére – akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha az ítélet erről nem rendelkezik.

Kárkamatot kell fizetni a kártérítés vagy a kártalanítás összege után. Mértékére a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Egyenértéki kamatot akkor kell fizetni, amikor hiányzik a pénzhasználat ingyenességének jogcíme. Funkciója, hogy az indokolatlan vagyoneltolódás teljes körű helyreállítását járulékos jelleggel biztosítsa.

Elállási jog gyakorlása esetén a szerződés felbontása időpontjától jár a kamat, amikortól a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Időszakonként visszatérően teljesített szolgáltatások esetén (a részletben történt teljesítést is ideértve) a bírói gyakorlat alapján az első elmulasztott teljesítés napjától a bírósági határozat napjáig terjedő időtartam felére eső naptári naptól köteles a késedelmi kamatot fizetni. Érvénytelen szerződés esetében olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen ügyletet meg sem kötik. Tehát a pénzt szolgáltató félnek vissza kell kapnia az általa szolgáltatott összeget a kifizetéstől számított kamatával együtt. A kamat azért jár, mert az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszakövetelése már a teljesítés időpontjától esedékessé válik, tehát a visszaadásra köteles fél ettől kezdve késedelemben van. Hibás teljesítés esetén a kötelezett a megjelölt lejárat napjától kezdve van késedelemben, így kamatfizetésre ettől az időponttól köteles.

A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna. A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát. A kártérítési igény egyéb szankciókkal együtt is érvényesíthető. A kártérítés mértéke tekintetében a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Figyelembe kell venni a kármegosztásra vonatkozó rendelkezéseket is. A kártérítés mellett a szubjektív szankciók közé sorolható a kárveszélyviselés és a kötbér is.

A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. Az ellenszolgáltatás – kivéve, ha a felek külön fizetési határidőben állapodtak meg – a szolgáltatás teljesítésekor (átadáskor) válik esedékessé. Számlázási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítéskor való esedékessé válását nem érinti, jogosulti késedelemként azonban a kötelezett – késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előidéző – egyidejű fizetési késedelmét kizárja. A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e – köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; késedelme idejére kamatot nem követelhet. Mindezek mellett továbbra is köteles lesz a szerződésszerű magatartásra, a kötelezettet pedig megilleti az a jog, hogy – ha a szolgáltatás tárgya erre alkalmas – bírói letéttel teljesítsen.

A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta és mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették.