Tisztelt Rogán Antal Úr !
Az Ön kerületében tegnap történt, idős házaspár botrányos kilakoltatására hivatkozva, tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az ügyben nyilvánvalóan csalás történt , idős gyanútlan emberek sérelmére, akik teljesen vétlen áldozatai a történteknek. Bár a rendőrség megkezdte a nyomozást, mégis úgy gondolom, ez a cselekmény pár megválaszolandó kérdést fölvet.
A civil szervezetek folyamatosan tájékoztatják Önöket, az ingatlanokkal történt csalásokról, banki visszaélésekről, banktitok-sértésekről, az embereknek mégis úgy tűnik, az országgyűlési képviselők mégsem tesznek semmit ennek megakadályozására! Teret engednek a magukat hitelkárosultakat védő szervezeteknek nevező egyesületeknek, akiknek munkatársai bizonyíthatóan hitelközvetítésből, ingatlan közvetítésből, „diszkrét” követeléskezelésből tartják fenn magukat. Megengedik maguknak, hogy ügyfélbarát végrehajtást szorgalmazzanak, a hitelfelvevőket szempilla spirálhoz, homogén masszához hasonlítsák …
Mosolygó végrehajtók ordítják a telefonba, hogy „még a széket is kiperlem alólad”, ha már nincs mit, vagy mást elvinni egy kis sörözőből, közlik, hogy „akkor lefoglalom a sört !” Most már odáig fajultak, hogy vétlen, idős embereket dobnak ki az otthonukból!
Felhívnánk tisztelt figyelmét - hivatkozva a médiában megjelent „deviza hiteleseket” mentő változatokra - megbízható forrásokból tudjuk, az unió egyetlen más országában sem készültek olyan, kizárólag a pénzintézetek érdekeit és nyereségét eszközlő, egyoldalú konstrukciójú hitelszerződések, mint hazánkban!
A hitelszerződések semmibe vették a magyar és uniós jogrendszert. Ehhez asszisztált a Magyar Bankszövetség, a PSZÁF és az eljáró közjegyzők. Asszisztált, hiszen a feladatával és kötelességével ellentétben, a hozzájuk beérkezett számtalan panasz ellenére sem tett semmit a banki nyerészkedés megfelelő mértékű, egészséges szintre szorítása érdekében. Mindezeken túlmenően azzal mentik magukat, hogy egy panasz, az egy panasz. Hogy számszerűsítve mennyit is jelent valójában az „egy panasz”, azt tudni nem lehet, mivel belső információ, ezt nem bocsájtják a rendelkezésünkre.
Pénzintézetek felelőssége a hitelügyletben:
Melyik szerződésben, közjegyzői okiratban szerepel, hogy a pénzintézet bármilyen kockázatot, felelősséget vállal ezekben a hitelügyletekben? Az alulértékelt opciós jogokon, a végrehajtásokon és az árverezéseken kívül? A szerződéskötésben résztvevők (pénzintézet és ügyfél, fogyasztó) nem fölé és alárendeltségi viszonyban állnak egymással. Az ügyfelek, fogyasztók nem alárendeltjei a Pénzintézeteknek! A pénzintézet és az ügyfél közötti szerződéses jogügylet sajnos egyre inkább a rabszolgatartó társadalom államformájára emlékeztet már, annak ellenére, hogy elvileg demokráciában élünk. Hogy mije van a pénzintézetnek, amije az ügyfélnek nincs? Van joga a vis maiorra hivatkozni, van joga a megélhetéshez, van joga a szerződés felmondására, van joga mindig, minden esetben keresztülvinni az akaratát a másik fél bármi nemű kérésével ellentétben. Van joga az azonnali végrehajtáshoz a kilakoltatási moratórium alatt, van joga az ország minden megyéjében fizetési meghagyást kibocsájttatni, amennyiben az első fizetési meghagyásnak az ügyfél ellentmondana. Van joga figyelmen kívül hagyni a PSZÁF folyamatban lévő felülvizsgálatát, és így megkezdeni a végrehajtási eljárását a vitatott összegre. van joga ahhoz, hogy bár érdemben nem reagál az ügyfél megkereséseire, ha ő akar valamit az ügyféltől, azt irreális árakon számlázza az ügyfél terhére. Értjük ezalatt, hogy egy ajánlott, tértivevényes levél postai feladása 450-560 forintba kerül. A Bankoknak joga van ahhoz, hogy a hivatalos árszabást figyelmen kívül hagyva ugyanezért a levélfeladásért 1 500- 2000 forintot követeljenek.
Nem utolsósorban a magyar pénzintézeteknek van joga figyelmen kívül hagyni a vonatkozó törvényi szabályozást, hiszen senki nem vizsgálja fölül a pénzintézetek szerződési gyakorlatát, mint ahogyan nem vizsgálják a szerződések felmondásának megalapozottságát sem.
Adósok felelőssége a hitelügyletben:
A hitelszerződések, fizetési könnyítések és a közjegyzői okiratok bankoktól függően az alábbi szavakkal vannak teletűzdelve: „az adós kifejezetten tudomásul veszi, az adós kifejezetten kijelenti, az adós kifejezetten, illetve visszavonhatatlanul hozzájárul, az adós elismeri, az adós köteles, és szavatolja.”. A felsorolásból is kitűnik, hogy a hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekben a jogszabályok kizárólag az adósokra vonatkoznak, csak nekik van felelősségük, kockázatuk, kötelezettségük.
Az unióban 2008. novemberig tilos volt kimondani a válság szót ! Pedig a megjelent nyilatkozatok alapján már valamit lehetett sejteni.
„Szegő Márta makro közgazdász, banki elemző szerint a pénzintézeteknek az euró 230 és a svájci frank 140 forintos árfolyamánál – főként már 2008 tavaszán – nem lett volna szabad szorgalmazniuk a svájci frankban jegyzett hitelek felvételét, tudván, innen már csak gyengülni fog a forint, és az adós mindenképpen rosszul jár majd.”-részlet.2009.04.04./Forrás: Néplap
„A Commerzbank egyébként közel egy éve elkezdte átvizsgálni hitel portfólióját és ügyfeleit, mivel már 2008 elején is látni lehetett, hogy a gazdasági válság elkerülhetetlen és egyes ágazatokat, illetve speciális szereplőket fokozottan fog súlytani. Folyamatosan felhívtuk ügyfeleink figyelmét üzleti terveik aktualizálására, illetve, hogy vizsgálják át vevő és szállítói kapcsolatait. Ennek az időben és tudatosan megkezdett munkának köszönhetően jelenleg azt mondhatjuk, hogy hitelportfóliónk csupán nagyjából 1,0-1,5 százalékának van némi törlesztési nehézsége”.- Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója. (részlet) 2009.05.18. Forrás: http://mail.takarek.net/index.php?option=com_content&view=article&id=534:segitseg-bankhiteleseknek--melyik-bank-mit-kinal
Szász Károly szerint „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom. Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és - eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel." 2010.07.07. Forrás:
http://hetivalasz.hu/uzlet/igy-segitenenek-a-devizahiteleseknek-30523
„A bankok tudták, hogy a svájci frank menekülő valuta lesz, ami garantáltan megdrágul, és vele együtt a hiteltörlesztések is. A fogyasztás generálására hiteleket toltak a lakosságra. Azonban ha a jelzáloghiteleket normális kamatra adták volna, az emberek nem vették volna fel, ezért minimális kamatot ajánlottak. E hitelek kamata két évig jelentéktelen volt. Ezt követően jelent meg az úgynevezett piaci kamat, amely akár 10 százalékos is lehetett, vagyis volt egy beetető időszak. Magyarországon ugyanez történt. Ez az időszak volt, amikor erős volt a forint és ezt követte az, amikor az árfolyamon keresztül elkezdték a bankok realizálni a devizából származó előnyeiket. Amerikában tehát kamatlábbal, Magyarországon pedig árfolyammal csinálták meg ugyanazt. Egy beetető időszakot követően megterhelték a lakosságot. A devizában hitelezés nem a kamat-különbözetért van, hanem hogy a külföldről az országba szívott valuta vissza menetelének a kockázatát hárítják át a lakosságra.” 2011.01.21. Forrás:
http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/vege-az-euronak-megszolal-eszkozkezelo-kidolgozoja/2011-01-21/1244#comment
Szász Károly úr: „Megjegyzem a napokban volt nálam az egyik bank külföldi tulajdonosa a magyarországi képviselőjükkel. Megkérdeztem a tulajdonost, létezik-e náluk is egyoldalú szerződésmódosítás. - Már a kérdést sem értette.” 2010.09.25. Forrás:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=350509
Adósvédelmi programok, banki mentőcsomagok, állami áthidaló kölcsön-természetesen „kifejezetten az adós kérésére.”
Ezek szintén egyoldalú szerződésmódosítások, melyek kifejezetten az adós hátrányára köttetnek- az átmeneti törlesztési könnyítést követően. Ezek azért nem számítanak, egyoldalú szerződés módosításnak-mert a szerződésben az szerepel, hogy „kifejezetten az adós kérésére történik a szerződésmódosítás, illetve a fizetési könnyítés”?
Igen. Szerződésmódosítást kizárólag az ügyfél kérésére... vagy még arra sem. Hogyan? Ön nem tud arról, ha az ügyfél jelzi a bank felé anyagi nehézségeit, ezzel egyidőben jelzi azt is, szeretne fizetni, a lehetőségeihez mérten... A bank bizony nem áll szóba vele. Az ügyfélmegkeresésekre nem reagál, a csökkentett összegű havi törlesztésbe nem egyezik bele. Tudja, tisztelt Polgármester Úr, nem a hitelesek hozzáállásával van itt baj, kérjük tisztelettel, hanem a pénzintézetekével. Nos, így történhet meg az, hogy bár a híradások nem szóltak erről, de az a férfi, aki az idős házaspártól megvásárolta anno az ingatlanát, az örökös ott tartózkodás jogával, bele kellett, hogy egyezzen a banki tartozásai okán abba, hogy a bank árverezzen, értékesítsen, és tegyen földönfutóvá két 90 éves embert.
Tisztelettel kérjük, ne csak Ön szégyellje magát! Ehhez az emberi vonáshoz kérjen segítséget a bankoktól is. Talán ők el tudják magyarázni azt, mindez hogyan történhetett és eshetett meg a hatályos magyar jogszabályokkal tökéletesen szembe menvén. Hiszen (elvileg) 3 hónapig az ingatlan értékesítésének szándékát közzé kellett (volna) tenniük a NAV honlapján. Nevezett közzétételt pontosan a moratórium miatt a NAV-nak vissza kellett (volna) utasítania. Mivel a végrehajtási törvény szabályait figyelembe kell(ene) vennie a bankoknak is, kérdezzük,, és joggal: Ön tisztában van azzal, hogy az Ön jogalkotói munkáját IS figyelmen kívül hagyják ugyanezek a pénzintézetek???
Gondoljuk, ez Önnek is nagyon jól esik. Akkor képzelje el, hogyan esik ez az immár több sebből vérző magyar népnek, akinek már ugyan mindegy, hogy van-e fedél a feje fölött. Miért? Mert a közszolgáltatásokból már régen kikapcsolták, megfagyni pedig meg tud az utcán is.
Gondoltak Önök, mint jogalkotók arra a helyzetre, hogy mi fog történni a moratórium feloldása után? Arra gondolunk, hogy az állampolgároknak nem lesz, hiszen megszűnik az állandó lakcíme. Ilyen módon megszűnik a családi pótlék, a szociális jövedelempótlékok, a közgyógyellátási igazolvány jogosultsága, a GYES, stb. Nem fog munkát találni sem, hiszen állandó lakcím nélkül, hivatalosan hajléktalanná válik, egy hajléktalant pedig nem szívesen alkalmaznak. Az ellátásokat pedig azért nem kaphatják meg, mert nem lesz illetékes szerv, akihez lakcím alapján tartoznának ezek az ügyek.
Nemcsak a 90 éveseket ölik meg ily módon, hanem a fiatalokat is !
Természetesen van megoldás: be kell jelentkezni valahová ideiglenes lakcímre. Igen ám.... Csak sajnos a jogalkotó olyan gondosan határozta meg az okmányirodák a nyilvántartáshoz szükséges regisztráció hivatalos menetét, hogy ott nem tehetik meg azt állandó lakcím nélkül, hogy beregisztráljanak egy ideiglenes lakcímet.
És így harap a kígyó a saját farkába, hiszen a kormányzás nincs felkészülve a tömeges elszegényedésre. Nincs felkészülve, mert nem vesz tudomást róla.
Átstrukturált hitelek, újra kezdés hitelek, - váltsa át hitelét kedvezőbb törlesztő részletekre - megfizetett celebek által hirdetve: Aki ilyen „segítő megoldást” vesz igénybe, azonnal realizál több millió forintban kifejezett tőketartozást, - valamint földhivatali díjakat,/bejegyzési díjat, törlési díj, folyósítási díj, fedezet ellenőrzési díj,/közjegyzői okirat díját-amelyre, ha az ügyfélnek, nincs pénze, a bank meghitelezi forintban. Majd hozzáadják a forintban kifejezett új tőke tartozás összegéhez az árfolyam különbözet kivédésére szolgáló milliós vagy annál nagyobb „puffer” összeget forintban és ezt az összesen összeget váltják át deviza vételi árfolyamra, melyet kamatostól fizet a kedves ügyfél deviza eladási árfolyamon, forintban! Aki ilyen konstrukciókat igénybe vesz, annak hová tűnik az eredeti hitelbe beforgatott önerő, az eredeti hitelbe befizetett kamatos törlesztő részlet, esetleg életbiztosítás-lakáskassza összege?
Nagyon fontos kérdés, hogy a felmondott hitel esetében miért is kell a közjegyzői díjat devizában, sokszor nem is a hitel devizájában, eladási árfolyamon fizetni a kedves ügyfélnek? A pénzintézet sem devizában fizet a közjegyzőnek. Valamint a gépjármű hitelbe épített biztosítási díjat is devizában fizeti a pénzintézet a biztosító felé? És hol van a „devizában” kiállított számla róla?
Dr. Kotz László -- Prof. Dr. Prugberger Tamás gazdasági jogászok, a Professzorok Batthyány körének tagjai: „Magyarországhoz hasonlóan Romániában, Csehországban, Szlovákiában Lengyelországban és Ukrajnában egyaránt az állam kifosztását jelentő privatizáció során megjelent külföldi banktőke a komprador kormányzatok reklámozó segítségével a lakosság kifosztásaként előtérbe került devizahitelezést tudatosan svájci frankban alakították ki, mert a menekülő tőke menedéke a svájci bankvilág. Ezért annak árfolyama nem változik hektikusan. Hogy a hitelszerződésekkel a nemzeti kis-, és középvállalkozások tönkretétele, valamint az ingatlanhitelekkel a lakosság kifosztása biztos legyen, a bankjog klasszikus szabályait felrúgva belefogalmazták a hitelszerződési blankettákba a bankok egyoldalú szerződésmódosítási és a bankokat terhelő költségek, a bankbiztosítási díjak hitelesekre történő egyoldalú áthárításának jogát.
Az is egy sajátossága a devizaalapú lakossági hitelszerződéseknek, hogy végrehajtási fedezetként nemcsak a jelzálogként megjelenő mesterségesen alulértékelt ingatlan szolgál, hanem a hitelt felvevő egyéb vagyona is. A bírósági végrehajtás mellőzését célzó magáncéges végrehajtás lehetőségét is kikötik, sőt az is bevett gyakorlat, hogy a hitel megadásának feltételeként életbiztosítási szerződés megkötését írják elő. Így juthat a bank, illetve a vele üzleti kapcsolatban álló biztosító közösen a hiteles vagyonához annak halálakor. Amire egyébként mindig megvan az esély, hiszen a fizetésképtelenné vált hitelesek között gyakori az öngyilkosság. Nem véletlen, hogy ma már az életbiztosítási szerződésekbe kedvezmény-megjelölés és örökös hiányában a biztosító öröklési joga a biztosítási összeg erejéig megelőzheti az állam öröklési jogát.
Mindebből látható, hogy itt az állami vagyon privatizációjával összehangolt vállalat-, és lakosságkifosztásról van szó. E kettő több esetben össze is kapcsolódott egymással. Jó példa erre a Hajdú BÉT és a Zala-baromfi esete, azaz szándékos csődbevitele, ami lakossági hitelek bedőlésével és kilakoltatásokkal, családi házak elárverezésével járt együtt. Mindennek a célja az, hogy az embereket megfosszák ingatlanjaiktól, s zömében olyan bérházakba kényszerítsék őket, amelyek már a bankok tulajdonában államnak.” 2011.03.21. Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/hitelhalo_kifosztas_es_gyarmatositas.html
Hivatkozunk továbbá Lázár János frakció vezető úr deviza spekulációra tett kijelentésére, miszerint aki ügyesen manőverezett az elmúlt évek árfolyam ingadozásai közepette, az jól is járhatott. Talán készíteni kellene egy kimutatást azzal kapcsolatban, hogy valójában kik is jártak jól, hiszen hatályos az üvegzseb törvény is, ami azt jelenti, hogy a képviselő urak, aki a pénzintézeten kívül szintén jól jártak az elszegényedett társadalmi réteg kárára, szintén nyilatkozhatnak ezzel az adattal kapcsolatban.
Az adósoknak nem lehetett tudomásuk a szerződés megkötésekor arról, hogy gazdasági világválság esetén a bank összes kockázatát nekik kell kötelező jelleggel viselniük! Nem lehetett erről tudomásuk, ennek ellenére még sincs joguk ügyféli vis maiorhoz. Hiszen még egy hirtelen munkahely elvesztés (mert csődbe megy a munkáltató, és nem a hitel-felvevő bénázza el) sem minősül ügyféli vis maiornak, mint ahogyan nem minősült ügyféli vis maiornak a devecseri vörösiszap katasztrófa sem…
A kormány sem akkor, sem azóta nem figyel a devizahitelesek problémájára….
Fentiek alapján, különös tekintettel arra, hogy az egyeztető tárgyalások folyamatban vannak a Bankszövetséggel, kérjük haladéktalanul szüntessék meg a magyar lakosság további eladósítását!
Rögzített árfolyamról és virtuális számlákról már nem is beszélve.
Tisztelettel kérjük, haladéktalanul indítsák meg a felülvizsgálatot 2003-ig visszamenő hatállyal Magyarországon, az összes, hitelkihelyezéssel és hitelközvetítéssel foglalkozó pénzügyi intézmény szerződési gyakorlatára vonatkozóan.
Véleményünk szerint, az összes deviza alapú hitelszerződést, akár bedőlt már, akár nem, azok törvényekbe ütköző mivoltukból fakadóan újra kell alkotni, nem csak a hitelintézetek, hanem az adósok alkotmányos, és polgári, törvényes jogait is figyelembe véve.
Budapest,2011-03-22
Tisztelettel:
Összefogás a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződés
alapító tagjai és szimpatizánsai
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.